Újabb kutatások meggyőző bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a gerincesek, köztük a madarak és emlősök intelligenciája függetlenül alakult ki, és nem egy közös ősből származott. Ez a felfedezés megkérdőjelezi azt a régóta fennálló hitet, hogy az összetett kogníció egyetlen evolúciós eseményből ered. Történelmileg a biológusok feltételezték, hogy a madarak, akik nélkülözik a neokortexet, nem képesek fejlett kognícióra. Azonban tanulmányok kimutatták, hogy a madarak agyi struktúrákkal rendelkeznek, nevezetesen a dorsalis ventrikuláris gerinc (DVR), amely párhuzamosan működik az emlősök neokortexének funkcióival. Az idegi áramkörök párhuzamos evolúciója a madarak és emlősök között a konvergens evolúciót szemlélteti, ahol hasonló jellemzők önállóan jelennek meg különböző fajokban hasonló környezeti nyomások vagy kihívások miatt.
A legújabb, egysejtű RNS szekvenálást alkalmazó tanulmányok nyomon követték az idegi áramkörök fejlődését különböző fajok és stádiumok között, forradalmi betekintést nyújtva. Az emlősök esetében az agyi struktúrák lineárisabban fejlődnek; azonban a madarak agya meglepő átszerveződést mutat, és érett idegi áramköröket alakítanak ki különböző evolúciós útvonalakról származva. Ez a kutatás segít megérteni, hogyan alakulhatnak ki összetett agyak, hangsúlyozva, hogy az intelligencia nem egyetlen tervrajzzal rendelkezik, hanem különféle biológiai innovációk révén is megjelenhet.
Ezek a felfedezések túlnyúlnak a természetes biológián, új perspektívákat kínálva a mesterséges intelligencia fejlődésére a nem antropocentrikus kognitív keretek utánzása révén, bemutatva a természet sokféle megközelítését a komplex adaptív kihívások megoldására. Az ilyen evolúciós betekintések hozzájárulnak intelligenciánk megértéséhez, mind természetes, mind mesterséges téren, elősegítve az állatvilágban jelen lévő diverz kognitív képességek elismerését.
