A Texasi Egyetem, Los Alamos Nemzeti Laboratórium és a Type One Energy Group által vezetett kutatási együttműködés jelentős áttörést ért el a fúziós energia fejlesztésében. A csapat megoldott egy régóta fennálló problémát, amely a fúziós reaktorokban lévő nagy energiájú részecskék megtartásával volt kapcsolatos, mely kulcsfontosságú akadályt jelentett a hatékony fúziós energia elérésében. A fúziós energia bőséges, alacsony költségű és tiszta energiát ígér.
A kifejlesztett forradalmi módszer lehetővé teszi a szivárgásmentes mágneses zárórendszerek tervezését, amelyeket "mágneses palackoknak" neveznek, a korábbi módszereknél akár 10-szer gyorsabban, miközben megőrzik a pontosságot. Ez az előrelépés kifejezetten a 1950-es években javasolt fúziós reaktortípus, a sztellarátorok kapcsán jelentős. Az új megközelítés szimmetriaelméletet alkalmaz a részecskemozgások előrejelzésére és a potenciális szivárgási pontok azonosítására, hatékonyabban, mint a hagyományos módszerek, amelyek Newton törvényeire vagy a perturbációelméletre alapoznak.
Josh Burby, a UT Austin fizikaprofesszora és a tanulmány első szerzője paradigmaváltásként dicséri az innovációt a reaktortervezésben, egy közel 70 éve fennálló probléma megoldásával. A kutatásnak tokamak tervezetekre is lehetnek kihatásai, amelyek szintén hasonló kihívásokkal néznek szembe a fékezhetetlen elektronok tekintetében.
Ez a fejlődés nem csak felgyorsítja a reaktortervezési folyamatot, hanem ígéretet hordoz magában a sztellarátorok életképes lehetőségévé tételére az energia előállításában. A munkát az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma támogatta.
