145 millió évvel ezelőtt az ég harctérré vált repülő rovarok és a korai madarak között, ahol csak a legfürgébbek élték túl. Az ősi óriás kabócák gyorsabb szárnyakat fejlesztettek ki a ragadozók kikerüléséhez, ami tudósok szerint egy "légifegyverkezési versenyt" indított el. A tanulmány, amely ma a Science Advances című folyóiratban jelent …
tovább
Ma éjjel lesz az Orionidák meteorrajának csúcsidőszaka, ami remek lehetőséget kínál a ragyogó tűzgömbök megfigyelésére az éjszakai égbolton. Az éves Orionidák meteorraj általában óránként 10-20 meteort produkál, ám az idén a láthatóságot csökkentheti a fogyó hold. A legjobb időpont a meteorzápor megfigyelésére vasárnap éjjel 11 óra körül kezdődik, és hétfőig …
tovább
Ahogy a világ egyre intenzívebben keresi a tiszta és fenntartható energiaforrásokat, a fúziós alapú nukleáris energia - az a folyamat, amely a napot működteti - továbbra is reményforrásként szolgál. A fúziós energia ígéretes, mert szinte korlátlan energiát kínál minimális környezeti hatással. Az utóbbi évek fejlesztései a fúziót egy elméleti lehetőségből kézzelfogható kilátássá …
tovább
A Michigan Egyetem által vezetett kutatócsoport kifejlesztette az ultragyors, teljesen optikai kapcsolót, amely lehetővé teszi az adatok fény alapú feldolgozását elektromos átalakítás nélkül. Ez időt és energiát takarít meg az optikai kommunikációban. Az eszköz a helikálisan polarizált fény pulzálását használja egy ultrafinom félvezető optikai üregén keresztül, amely egy erős, oszcilláló …
tovább
Az üstökösök szabálytalan időközönként visszatérnek a belső Naprendszerbe, és a C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS sem kivétel. Az üstökös 2024 őszén haladt el a Nap és a Föld mellett, és legközelebb 80,000 év múlva fog visszatérni.
A Földön élő megfigyelők 2024 őszén egy különleges égbolti eseményt láthattak, amikor a C …
tovább
Jupiter nagy vörös foltja (GRS) nem olyan stabil, mint ahogy azt korábban gondolták. A Hubble Űrteleszkóp legutóbbi, 2023 decemberétől 2024 márciusáig tartó, 90 napos megfigyelései kimutatták, hogy a GRS elliptikus alakja változik, néha vékonyabb, néha szélesebb vörös ovállá alakul. Ezen formai változások okai jelenleg ismeretlenek, de valószínűleg Jupiter dinamikus légkörének …
tovább
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy a 2024-es Fizikai Nobel-díjat odaítéli John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton számára "azért, mert alapvető felfedezésekkel és találmányokkal járultak hozzá a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal történő lehetővé tételéhez". Az idei két Nobel-díjas fizikus a fizika eszközeit használta fel módszerek kidolgozásához …
tovább
A Plútó holdja, a Charon, még mindig számos rejtélyt tartogat. A James-Webb-űrtávcső (JWST) spektrális adatai először igazolták, hogy a Charon felszínén kristályos szén-dioxid (CO2) jég és hidrogén-peroxid található. Ez új információkat nyújt a Plútó holdjának összetételéről, és feltárja, milyen szerepet játszik a sugárzás egyes kémiai folyamatokban.
A Új Horizons űrszonda …
tovább
A NASA mérnökei kikapcsolták a plazmatudományi műszert a Voyager 2 űrszondán, mivel annak energiatartalékai az idő múlásával csökkennek. Ennek ellenére az űrszonda, amely több mint 12,8 milliárd mérföldre van a Földtől, továbbra is folytatja a kutatásokat a megmaradt négy műszerével. Az energiamegtakarítás célja, hogy meghosszabbítsa a szonda működési képességét …
tovább
Október 1-jén egy hatalmas X7.1 napkitörés történt, amely a jelenlegi 25. napciklus második legerősebb kitörése volt. Ez a kitörés kedden (október 1.) 18:20 EDT-kor (22:20 GMT) tetőzött. A napkitörést egy koronális tömegkilökődés (CME) kísérte, amely várhatóan október 4-én eléri a Földet, erős geomágneses vihart okozva, ami felerősítheti …
tovább